When you're scared... I'm here... ( prológus )
" He félsz... Én itt vagyok..." - suttogja LuHan fülébe a megmentője.
Aztán elmegy...
Arcát maszk takarja, a hangja is eltorzul emiatt, csupán az a két szem csillan meg a sötétben. Ki lehet ő? Miért menti meg... minden alkalommal?!
" Ha félsz... Én itt vagyok..." - mik ezek a szavak? Mitől kell félnie? Kitől?
A fiú gondolataiba újra és újra az idegen szavai férkőznek és az az ismerős szempár, amit éppen csak egy pillanatra láthatott, mielőtt védelmezője eltűnt volna. Ismeri. Tudja, hogy mindig a közelében van, hiszen ismeri.
Annyi ember lehet... ki az? Miért rejtegeti az arcát? Mi értelme van ennek az egésznek?
Nem is. A probléma inkább ott kezdődik, hogy miért támadták meg őt? Mit tett, hogy folyamatosan a sarkában vannak?
" Ha félsz... Én itt vagyok..."
Talán a szobatársa? A legjobb barátja? SeHun, akit utál, s aki őt is gyűlöli?
Mindenki esélyes a suliból, de ki is vannak zárva... amikor már rábizonyítaná valakire, az mindig tesz valamit, ami miatt lehetetlenné válik, hogy ő legyen. Bárki lehet, de mégis senki.
Talán mégsem ismeri? Akkor miért mentené meg őt?
Kezd minden LuHan ellen dolgozni, egyre kevésbé képes bízni a barátjában annak vallomása után, a szobatársa is mindenben ellene van, és végül már csak a megmentőjében hisz, hogy ő az, aki igazán szereti őt.
Mígnem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése